Július 10-én búcsúzunk Csanálosi Betty kolléganőnktől, aki váratlanul, fiatalon hunyt el.
Betty kezdetben kézbesítőként dolgozott a Nyelvtudományi Kutatóközpontban (az Intézetben). Pontos, gyors és megbízható munkatárs volt, akit őszintén érdekelt, mivel foglalkozunk. Kérdezett, tanult, mesélt, ötleteket hozott, és érzékenyen reagált mindarra, ami körülöttünk történt. Természetes volt számunkra, hogy a JelEsély projektben nem csupán kézbesítőként vesz részt, hanem a közös munka számos területébe is bekapcsolódik, s a TENYEK munkatársa lesz ebben projektumban, illetve majd továbbiakban is.
A siket kollégákkal is nagyon jól tudott együtt dolgozni. Tőlük kezdett jelelni tanulni, később jelnyelvi tanfolyamra iratkozott be, végül pedig hivatalos jelnyelvi tolmácsi képesítést szerzett. Problémaérzékenységére jellemző, hogy tolmácsképzése során azon gondolkodott, hogyan lehetne játékosabbá és hatékonyabbá tenni a kézformák elsajátítását, és ennek nyomán egy kockajáték ötletét is kidolgozta.
Nemcsak a feladatok és a szakmai kihívások voltak fontosak számára, hanem mindenekelőtt az emberek, akikkel együtt dolgozott. Mindig figyelt arra, kit mi foglalkoztat vagy miben van szüksége segítségre, és ahol tudott, segített.
Amikor el kellett hagynia a Nyelvtudományi Kutatóközpontot, nehéz volt elbúcsúznunk tőle, s csak az vigasztalt bennünket, hogy olyan hivatásban folytathatja a munkáját, amelyet valóban szeretett: jelnyelvi tolmácsként helyezkedett el. Nem gondoltuk, hogy ilyen hamar végső búcsút kell vennünk tőle.
Betty nyitottságát, kíváncsiságát, segítőkészségét és emberségét hálával és tisztelettel őrizzük emlékezetünkben.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság 2026-ban kutatócsoportunk alapítójának, Bartha Csillának ítélte a Réger Zita-díjat az alkalmazott nyelvészet területén elért kiemelkedő eredményeinek elismeréseként.
Tarr Zoltán a JelEsély projekt munkatársaként került a Nyelvtudományi Kutatóközpontba, majd a NyelvEsély munkálatai során is folyamatosan számíthattunk precíz, gyors, szakszerű munkájára, innovatív ötleteire, szorgalmára, kitartására. Noha egy ideje már nem a TENYEK közvetlen munkatársa, továbbra is támaszkodhatunk rá, s ő továbbra is gondosan figyel mindazon értékekre, amelyeket több mint egy évtized alatt a kutatócsoportban közösen létrehoztunk.
2025. október 7-én lelkiismeretes és precíz munkájáért Tarr Zoltán főigazgatói elismerésben részesült.
Gratulálunk, Zoli! És nagyon köszönjük az elkötelezettségedet és a magas színvonalú szakmai munkádat!
Bartha Csilla, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének egyetemi tanára és az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a több cikluson keresztül végzett, kiemelkedő színvonalú oktatói, kutatói tevékenységének elismeréseként a Pro Universitate emlékérem arany fokozatát vehette át. A kitüntetést Darázs Lénárd, az ELTE rektora adta át a szeptember 5-i tanévnyitó ünnepségen.
Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Borbély Anna, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportjának nyugalmazott főmunkatársa a kulturális sokszínűség, párbeszéd és fejlődés világnapja alkalmából a nemzetiségi közművelődés és kultúra, különösen a román nemzetiségi nyelv és irodalom területén végzett több évtizedes kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként 2025. május 21-én Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat vehetett át.
2024. június 11-én a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontban mutatták be a kollégáink, Borbély Anna és Bartha Csilla szerkesztésében megjelent Többnyelvűség Magyarországon ‒ Szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetiségekről című könyvet, amely tanulmánykötet a magyarországi nemzetiségek nyelvi szokásairól szól. A kiadvány az ország különböző tudományos intézményeiben tevékenykedő kutatók közel 25 éves együttműködésének eredménye. A kiadvány elérhető honlapunkon digitális formában.
Az erről készült riportot – a Szegedi Televízió Ecranul nostru című műsorának 2024. július 3-i adását – itt tekinthetik meg.
Borbély Anna és Bartah Csilla szerkesztésében megjelent a Többnyelvűség Magyarországon – Szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetiségekről című kötet, amely egy hat magyarországi nemzetiségi közösségben azonos módszerrel készült kutatás eredményeit foglalja össze. A kötet létrehozói 25 éve dolgoznak együtt a magyarországi nemezetéségek többnyelvűségét kutatva.
Az Európai Unió Erasmus+ programjának társfinanszírozásával 2021 márciusa és 2023 augusztusa között, nemzetközi stratégiai partnerség keretében megvalósult Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146, vezető: Bartha Csilla) című projekt megvalósítói multiplikációs rendezvényt szerveztek 2023. augusztus 30-án. A Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Házban (Budapest, VII. kerület, Király utca 67.) megrendezett eseményen 53 fő vett részt. A meghívott vendégek között a partnerség megvalósítói, képviselői mellett jelen voltak a megvalósítási folyamatban aktívan részt vevő, a partnerség által bevont régiók intézményeiből, közösségeiből érkezett vezetők, pedagógusok, szülők, diákok, tapasztalati szakértők, közösségszervezők és önkéntesek is.
A multiplikációs rendezvény a projekt keretében vállalt négy fő szellemi termék fejlesztéseinek interaktív bemutatása köré szerveződött:
Romani–magyar digitális gyermekszótár (O1):
852 alapcímszó, benne a cigány hagyományok, cigány kultúra témakörrel;
A címszavak 3 magyarországi, 3 szlovákiai és 3 romániai (összesen 9) romani nyevváltozatban szerepelnek;
A címszavakhoz tartozó hangfájlok a romani változatok közötti különbségek megismertetésére és a kiejtés gyakoroltatására;
A címszavak ugyancsak hozzáférhetők a környezeti nyelveken: magyarul, szlovákul, románul, valamint angolul is;
A feladattárban külön feladatok vannak a szótárhoz kapcsolódóan;
Részét képezi a gyerekek által tesztelt és ténylegesen használt informatikai kifejezések tára romani nyelven.
Romani digitális mesetár (O2):
Többnyelvű mesetár a cigány és magyar néphez köthető mesékből; partnerországonként minimum 10 mese (összesen 32 mese);
Roma mesélőktől gyűjtött történetek, autentikus cigány és magyar népmesék és a „Mi mesevilágunk” meseíró pályázatunk díjnyertes műmeséi;
A mesetár létrehozásban kiemelten fontos volt az érintettek bevonása: a kutatókon kívül roma és magyar gyerekek, civilek, mesemondók, szülők, óvónők, tanítók, tanárok, néprajzkutatók, egyházi intézmények munkatársai vehettek és vettek részt e vállalkozásban;
Egyes mesék romani fordításban és környezeti nyelvű fordításban (szlovák, román) is elérhetők.
Romani digitális platform, feladat- és módszertár (O3):
Egy több mint 300 oldalas feladatgyűjtemény, amely nagyobb része a mesetár meséihez kapcsolódik, de külön alfejezetben kaptak helyet az általános feladattípusok, melyek nem egy konkrét meséhez vagy egy adott szaktárgyi jelenség gyakorlásához készültek, hanem általánosabban alkalmazhatók a mesék feldolgozásában;
Digitális és nem digitális feladatleírásokkal, a fejlesztési területek megjelölésével, módszertani útmutatóval stb.;
Digitális linkgyűjtemény (több mint 130 link);
Módszertár, a bevont tanárok által készített óratervek; az órai feldolgozásokról képek és videófelvételek;
Az osztálytermi munka szervezése szempontjából fontos kifejezések, tanári instrukciók romani nyelven;
Külön feladatgyűjteményi rész készült a szótárhoz.
A rendezvényt prof. dr. Prószéky Gábor, a pályázatot befogadó HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg. A megnyitót dr. habil Bartha Csilla projektvezető (Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport – P1[1]) prezentációja követte. A Kulturális találkozások, oktatási esélyteremtés és részvételiség: a Romani Digitális Tudástér című projektvezetői előadás ismertette a projekt relevanciáját, előzménykutatásait, vállalásait, bemutatta a partnerséget és a megvalósítókat, kitért a megvalósítási folyamat főbb mérföldköveire, valamint részletes betekintést adott az elért eredményekbe. Az előadás zárásaként rövid díjátadó következett. Jutalmak és oklevelek kerültek kiosztásra a projektben aktívan dolgozó egyes pedagógusok, valamint a projekt keretein belül szervezett „A mi mesevilágunk” című meseíró pályázat zsűritagjainak részére. A meseíró pályázat egyik díjnyertes alkotása (Totoj és az álom/Totoj thaj o suno) megjelent a szlovákiai Kabóca gyermeklap májusi számában is, melynek elismeréseként dr. habil Bartha Csilla átadta a lap tiszteletpéldányát a rendezvényen megjelent meseíró gyermekeknek és felkészítő pedagógusuknak.
Rövid szünetet követően a Romani digitális gyermekszótárhoz (O1) kapcsolódott dr. Lőrincz Gábor (Selye János Egyetem Variológiai Kutatócsoport – P3[2]) A Romani digitális gyermekszótár gyűjtési munkálatai és tesztelése című prezentációja, amely a gyermekszótárhoz kapcsolódó gyűjtési, feldolgozási, megvalósítási munkálatok koordinációját, fázisait, valamint a felvidéki régiókban végzett szótártesztelés eredményeit mutatta be.
A Romani digitális mesetár (O2) fejlesztéseit Sebők Mária élőszavas mesemondása vezette fel, aki a digitális mesekötetben is szereplő A szegény cigány és a sündisznó/O chorro Rom thaj o Borzo című mesét adta elő többnyelvű mesemondás keretében, romani és magyar nyelven, amely meséhez készített magyarországi kárpáti romani változatú fordítást, valamint gyermekeivel közösen multimédiás dramatizált mesefeldolgozást is. A mesemondást követően dr. Baka L. Patrik (Selye János Egyetem Variológiai Kutatócsoport – P3) A meseválogatás szempontjai és a dél-szlovákiai mesekorpusz címmel tartott előadást, amelyben a kidolgozott és a partnerség által a mesetár kialakításában közös elvi és módszertani alapvetésként funkcionáló mesegyűjtési, feldolgozási elveket ismertette, valamint betekintést adott a dél-szlovákiai mesekorpuszhoz fűződő háttérelemzésekbe, forrásokba, részletesen bemutatva a szlovákiai partner részéről összeállított mesekorpuszt.
Az Interaktív játékos feladatok gyerekeknek – mutatványok a Romani digitális platform, feladat- és módszertár fejlesztéseiből címet viselő rendezvényblokk keretében Babutsán Rita (P1) vezetésével ismerkedhettek meg a résztvevők a Romani digitális platform, feladat- és módszertár (O3) szellemi termék fejlesztéseivel. A mesetárat és a feladatgyűjteményt egyaránt ötvöző, digitális, interaktív, egyéni és csoportos feladatokban, vetélkedőben okostelefonok és táblagépek segítségével két korcsoportban (alsó és felső tagozatos korosztály) vettek részt a gyermekek, de a felnőttek résztvevők is nagy örömmel kapcsolódtak be a közös feladatmegoldásba. Az egyes feladatok, játékok közben a résztvevő pedagógusok megismerkedhettek a feladatkészítés módszereivel a különböző digitális platformokon (többek között Mentimeter, Quizizz) melyek használatát elsajátítva saját maguk által is készíthetnek a szellemi termékekhez is kapcsolódó további digitális tanulást támogató anyagokat, feladatokat, játékokat.
Az interaktív bemutatót követően a bevonódás, részvételiség jegyében folytatódott tovább a program a Pedagógus kerekasztallal, melynek során a partnerség vezető tagjai, köztük dr. Köllő Zsófia programigazgató (RMPSZ – P2[3]) a bevont megvalósító kollégákkal, tanárokkal folytattak közös eszmecserét a projektben megélt tapasztalatokról, szakmai és személyes élményekről és kihívásokról, a közösen végzett munkáról, a szellemi termékek fejlesztéséről és teszteléséről, valamint a jövőbeni további együttműködés kereteiről, lehetőségeiről.
A rendezvény zárásaként Zenés-ritmikus foglalkozás következett. A Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport tagjainak közreműködésével párhuzamosan – a Nem digitális tanulástámogató eszközök (O4) fejlesztései közül – Rézműves Melinda (P1) koordinálásában a tanulástámogató szókártyákkal ismerkedhettek meg daltanulás formájában a rendezvény résztvevői. Az illusztrált szókártyákon a különböző romani nyelvváltozatokban szereplő szavak a daltanulás mellett a gyermekek és a felnőttek számára is alkalmat adtak a romani nyelvváltozatok, valamint azok írott és hangzó formái közötti nyelvi, regionális különbségek érzékelésére, az autentikus nyelvváltozatok, az otthonról hozott nyelvi és kulturális tudás kiaknázandó értékként való megerősítésére és megélésére. A szókártyák mellett a további nem digitális formában is elérhető tanulástámogató anyagok, a mesetár és a feladatgyűjtemény nyomtatott verzióival együtt kiállítás formájában a rendezvény egész ideje alatt szabadon megtekinthetők voltak. A vendégek behatóbban a rendezvény közbeni szünetek alkalmával a megvalósítókkal közösen folytatott beszélgetések során ismerkedtek meg a kiállított kézzelfogható anyagokkal.
A rendezvény zárását követően a résztvevők személyes tapasztalatokat, érzéseket, véleményeket, üzeneteket is írtak nem digitális formában az eseménnyel, a szellemi termékekkel, a bemutatókkal kapcsolatban, melyek fontos részét képezik a projekt hatásmérésének is. Az előadások alkalmával az egyes szellemi termékek fejlesztései nem csak a prezentációkban, a nem digitális kiállítás formájában, hanem a kutatócsoport honlapján élőben demonstrálva is bemutatásra kerültek, valamint az esemény handoutjában a QR-kódon, illetve URL-en keresztüli digitális elérés is biztosított volt.
A rendezvényről készült kép- és hangfelvételek, valamint a résztvevői visszajelzések arra engednek következtetni, hogy a célcsoportokat (beleértve a szülőket, pedagógusokat, önkénteseket, közösségi vezetőket) bevonó módon megszólító, rendkívül aktív részvételiséggel megvalósuló, az eredményeket valóban hasznosító sikeres multiplikációs programmal zárult a projekt.
Eredmények
Az eredmények elérhetők és letölthetők a HUN-REN NYTK Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézetének kutatócsoporti honlapján (https://tenyek.nytud.hu/), az Erasmus+ projekt menüpontjára kattintva, illetve a QR-kódot digitális eszközzel beolvasva.
[1] HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont – Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet – Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport, koordinátor, Magyarország
[2] Selye János Egyetem – Tanárképző Kar – Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék – Variológiai Kutatócsoport, partner, Szlovákia
[3] Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, partner, Románia
Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatásikulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) Időpont: 2023. augusztus 30. 10.00–16.00 óra Helyszín: Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház Cím: Budapest, VII. kerület, Király utca 67. (bejárat a Hársfa utca felől) A Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja szeretettel meghívja Önt az Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című nemzetközi stratégiai partnerségben megvalósult projekt keretében szervezett multiplikációs rendezvényére.
