A Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport (TENyeK) kutatói, akik közül sokan oktatóként, óraadóként vagy doktoranduszként is dolgoznak az ELTE-n, számos nemzeti, regionális és uniós projektet koordináltak a szociolingvisztika, a két- és a többnyelvűség, a kisebbségi nyelvek (Magyarország határain belül és túl), a multimodális nyelvhasználat, a nyelvi jogok, a nyelvi ideológiák, a nyelvi diszkrimináció, a társadalmi igazságosság és az oktatási nyelvészet területén, melyek a szociokulturális sokszínűségen, a helyi episztemológiákon, valamint a tanulás reflexív kritikai megközelítésén, a globalizáció poszthumán korszakában megvalósuló elfogulatlan tudástermelésen alapulnak. Számos úttörő és hiánypótló korpuszalapú kutatás készült a magyar jelnyelv grammatikai jellemzőiről, a jelnyelvet használó siket közösség helyzetéről, a magyar jelnyelv sokszínű elrendezéséről és a magyar jelnyelvi-magyar nyelvi szocializációról, valamint a jelelő közösség szociolingvisztikai szempontból változatos multimodális gyakorlatairól, emellett fontos oktatásnyelvészeti és transzdiszciplináris kutatások zajlottak a romani-magyar kétnyelvű roma közösségekben, illetve más nyelvi kisebbségekben (melyek hivatalos elnevezése nemzetiségek), valamint határon túli magyar közösségekben.

Az elméleti és módszertani eredmények, valamint a kidolgozott digitálisan hozzáférhető anyagok és fejlesztések kiindulási alapnak tekintik a meglévő erőforrásokat, emellett kiindulópontnak tekintik a diverzitást, vagyis a különböző háttérrel, rendelkezésre álló erőforrásokkal és erősségekkel rendelkező tanulókat alapjában véve változatosnak tekintik. Programjaink és gyakorlataink a helyi közösségekkel együttműködve az otthoni nyelvi változatok, a helyi tudás, a kulturális és (transz)nyelvi gyakorlatok komplex szemiotikai repertoárjára építenek. A Központ kulturálisan reflexív és nyelvileg fenntartható többnyelvű megközelítése segíthet a siketeknek, a romáknak és minden más nyelvi mássággal rendelkező gyermeknek abban, hogy szilárd nyelvi alapot alakítsanak ki, fejlesszék a metanyelvi-metapragmatikus tudatosságot, hatékonyabban tanuljanak iskolai tantárgyakat, és magasabb szintű írás-olvasás készségeket és digitális kompetenciákat fejlesszenek ki, erősítsék a szociális, érzelmi kompetenciákat és az önbizalmat. Az eredmények hozzájárulnak a hátrányos helyzetű közösségek megerősítéséhez, az iskolai lemorzsolódás és munkanélküliség csökkentéséhez, valamint a gazdasági versenyképesség hosszabb távú növekedéséhez is.

A Kutatócsoport húsz éve azon dolgozik, hogy empirikus kutatásokkal és a vizsgálati eredmények gyakorlatba ültetésével támogassa a fenti közösségek (különösen a cigány és siket közösség) információkhoz való teljes körű hozzáférését, egyenrangú társadalmi szerepvállalását. Ezt az érintett közösségekkel folyamatos együttműködésben végezzük. Egyetlen intézményként több mint tíz éve alkalmazunk siket és roma munkatársakat, együtt dolgozunk számos hazai és nemzetközi cigány/roma, valamint siket szakmai és érdekvédelmi szervezettel. Ennek során jelentős hálózatot építettünk ki.

Munkatársaink a hazai járványhelyzet kihirdetése óta folyamatosan dolgoznak a fontos egészségügyi információk és iránymutatások, járványügyi rendelkezések magyar jelnyelven, illetve romani nyelven történő elérhetővé tételén. Ennek során már több fontos tájékoztató anyagot hoztak létre és/vagy fordítottak le, jelnyelv videókat, valamint az országban első és máig egyedüli romani (cigány) nyelvű tájékoztatókat hozva létre. Ezek közül a legfontosabbak eljutottak az Országos Mentőszolgálathoz, 4000 háziorvoshoz, és a közösségi médián keresztül több ezernyi érintetthez.

A Kutatócsoport a két évtizedes munkálatok során számos együttműködést és jelentős kapcsolati hálót alakított ki az érintett közösségekkel. Ez alapján biztosítani tudja az adott csoportok gyors és hatékony elérését. 

Fő elveink – az alulról felfelé építkezés, az együttműködő, részvételi megközelítés, a kevert empirikus módszerek és a hozott gyakorlati tudás egyenrangúsága – feltételezik és megkövetelik a kölcsönös tanulást a munkálatok minden szakaszában és szintjén. Az érintett közösség szakemberei, kutatói, tanárai, diákjai stb. a munkacsoport szerves részei lesznek. A kölcsönös bevonódó tanulás és a létrejövő gyakorlóközösség számos előnnyel jár:

• kétirányú információáramlás: a helyi ismeretek, igények kiaknázhatók, a bevonható, eddig kevésbé látható kompetenciák és autenticitások, a helyi érdekek és a projekt működéséhez szükséges émikus fogalmi keretek megismerhetők, reflektálhatók, és a másik partnernél is hasznosíthatók
• hatékony kommunikáció: a rendszeres interakciók és visszacsatolások, a személyes nézetek és beállítódások egymással történő megosztása alapot teremt a kölcsönös bizalom kiépítésére, árnyaltabban jelölheti ki a feladatköröket, ami jó alapot teremt a projektben való sikeres együttműködés számára
• közösségi jóváhagyás: a hatékony kommunikáció és a bizalom a közösség fokozott jóváhagyását eredményezi, amely döntő fontosságú a tervezett fejlesztések jövőbeni alkalmazása szempontjából
• növekvő tudatosság és bevonódás: az emberek tájékozottabbak lesznek, egyre inkább hálózatokba szerveződnek és magabiztosabbá válnak
• nyitottság: minél nyitottabbá és bevontabbá válnak a közösség tagjai a fejlesztésekkel szemben, annál pozitívabb lesz a közösségek általános hozzáállása, amely minimalizálja a változásokkal szembeni ellenállást