Hírek – Oldal 2

Tudományos Diákműhelyek börzéje az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tudományos hét című rendezvényén

2022. szeptember 26 és 29 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hallgatói Önkormányzatának Tudományos Bizottsága Tudományos hét címmel programsorozatot szervezett az egyetem Múzeum körúti kampuszán. A Tudományos hét keretében szeptember 26-án 14:00 órától 17:00 óráig az érdeklődők a Nyelvtudományi Tudományos Diákkörök munkájával, kutatási területeivel, tudományos életével ismerkedhettek meg a műhelyeket képviselő oktatók és műhelytagok közreműködésével a Kari Tanácsteremben. A diákműhelyek bemutatkozó börzéjén részt vett a Két- és Többnyelvűségi Diákműhely is azzal a céllal, hogy népszerűsítse a szakmai műhelyt, valamint hallgatókat ösztönözzön arra, hogy tudományos munkáját a Két- és Többnyelvűségi Diákműhelyben kezdje meg. A Magyar jelnyelvi specializációval (ELTE BTK) és a Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportjával szoros együttműködésben álló műhelyt Hattyár Helga, oktató, Tima Péter, szenior tag, Tücsök Dorottya, a műhely diáktitkára és Vajda Melinda képviselte. Az érdeklődők a személyes beszélgetések mellett interaktív kvízeken, prezentációkon és a műhely tudományos munkáját, életét bemutató brosúrákon keresztül ismerkedhettek meg a Két- és Többnyelvűségi Diákműhellyel. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, nagyszámú hallgató járta végig a börzén résztvevő diákműhelyek asztalait. A műhelyek bemutatkozó anyagaiból készül egy tudományos kisokos is, amiben a hallgatók minden lényeges információt egy helyen megtalálhatnak majd a diákkörökkel kapcsolatban.

Részvételi szociolingvisztika a gyakorlatban: Edukációs nyelvészeti kutatások és fejlesztések kisebbségi közösségekkel

Szervező: Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport
Időpont: 2022. szeptember 30. 16:00–19:00
Helyszín: Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest, 1068 Benczúr u. 33.

Különleges magyar jelnyelvi és romani (cigány) nyelvi szakmai foglalkozásokra várjuk azokat, akik részvételi
kutatási módszereket kipróbálva szeretnék megismerni Magyarország nyelvi és kulturális változatosságát.
A 2022. évi Kutatók Éjszakája programsorozat keretében a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai
és Alkalmazott Nyelvészeti Intézetének Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja a
nemrégiben lezárult, kisebbségi közösségekkel együtt végzett Esély-kutatások, valamint a jelenleg futó
Erasmus+ projekt köré szervezett bemutatók és interaktív, játékos szakmai foglalkozások keretében a
résztvevőket bevonva kívánja bemutatni elmélet és gyakorlat, kutatás, tanulás és oktatás átjárásait, s várja a
kutatóhely, valamint a részvételi szociolingvisztika, a kisebbségi közösségek, az edukációs nyelvészeti
kutatások és fejlesztések iránt érdeklődőket. A program két, a magyarországi közoktatásban máig kevéssé
látható kisebbségi nyelvet és használói közösségeit a középpontba állítva, egy romani és egy jelnyelvi modult
kínálva várja a látogatókat a Kutatóközpontban párhuzamosan két külön helyszínen.

Jelnyelvi modul:
 Stúdiólátogatás és ismerkedés a magyar jelnyelvvel: interaktív stúdiólátogatás a kutatócsoport nyelvi
laborjában. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek egy nyelvészeti munkára alkalmas labor technikai
és fizikai kialakításába, interaktív módon ismerkedhetnek meg és vonódhatnak be az itt folyó
edukációs nyelvészeti kutatási-fejlesztési munkálatokba, valamint szakértő jelnyelvi tolmács
közvetítésével különböző interaktív feladatokon, játékokon keresztül ismerkedhetnek meg a magyar
jelnyelvvel.
Helyszín: földszint 18-as szoba

Romani modul:
 Tudomány, kultúra, művészet szinergiájában: az érdeklődők a kutatócsoport munkatársainak és a
Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport, valamint a Budaörsi tanoda tagjainak
részvételével nép- és nyelvismereti kvízeken, improvizatív, interaktív nyelvi és drámapedagógiai
feladatokban tehetik próbára tudásukat. A jelenleg folyó Erasmus+ projekt kutatási-fejlesztési
munkálatain keresztül megismerkedhetnek a cigány közösségek nyelvi és kulturális változatosságával,
ennek fontos oktatási vonatkozásaival, a romani nyelvi repertoár sokszínűségével és vizsgálati
módjaival, a két- és többnyelvűség szociolingvisztikai, kulturális, művészeti aspektusaival – szavakba,
mesékbe, ritmusba, zenébe ágyazva.
Helyszín: földszint 5-ös szoba

Kiállítók, előadók: Bartha Csilla (ELTE BTK – NYTK TENyeK), Hámori Ágnes (NYTK TENyeK), Lakatos
György és a Romano Glaszo – Emberi Hang és Művészeti Csoport, Rézműves Melinda (NYTK TENyeK),
Sztari Bernadett (NYTK TENyeK), Tarr Zoltán (NYTK TENyeK), Tima Péter (NYTK TENyeK), Tücsök
Dorottya (ELTE BTK PhD – NYTK TENyeK), Vajda Melinda (ELTE BTK PhD – NYTK TENyeK)

A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen
tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.

Alkalmazott nyelvészeti alumni találkozó és nyílt nap az ELTE BTK-n

2022. június 24-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Alkalmazott nyelvészeti és Fonetikai Tanszéke egész napos programsorozatot rendezett Alkalmazott nyelvészeti alumni találkozó és nyílt nap címmel. A Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportból többen is részt vettek a szakmai programban: Tima Péter és Tücsök Dorottya a poszterszekcióban mutatta be a kutatócsoportban végzett munkáját, Hattyár Helga és Bokor Julianna a kerekasztalok felkért hozzászólói voltak. Az előadásokon, a kerekasztalokon és a szakbemutatókon kívül egy tanszéktörténeti digitális kiállítást is láthattak az érdeklődők. A kötetlen hangulatú programon nagyszámú volt, leendő és jelenlegi hallgató, oktató vett részt. A teljes program ezen a linken megtekinthető: https://www.btk.elte.hu/…/plak%C3%A1t_r%C3%A9szletes_A2…

A Két- és Többnyelvűségi Diákműhely bemutatkozása az Egyetemi Anyanyelvi Napokon, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet diákműhelyeinek bemutatkozásán

2022. 04. 21-én, az ELTE BTK Egyetemi Anyanyelvi Napok programsorozatának keretein belül bemutatkoztak a Magyar Nyelvtudományi Tudományos Diákkör műhelyei. A játékos szakmai műhelybemutatón részt vett a Két- és Többnyelvűségi Diákkör is, melynek vezetője Bartha Csilla. Az érdeklődők az interaktív, közös hallgatói versenyen kívül az egyes műhelyek szakmaspecifikus tevékenységét is megismerhették, beszélgethettek az egyes tagokkal, kérdéseket tehettek fel saját kutatásaikkal kapcsolatban, és megismerhették a műhelytagok által végzett tudományos munka eredményeit, fejlesztéseit is. Műhelytagjaink közül résztvevők voltak: Mocsári Bernadett (ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola), Sztari Bernadett (ELTE BTK– NYTK NYANYI TENYEK), Tarr Zoltán (NYTK NYANYI TENYEK), Tima Péter (NYTK NYANYI TENYEK), Tücsök Dorottya (ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola – NYTK NYANYI TENYEK) és Vajda Melinda (ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola – NYTK NYANYI TENYEK). A rendezvényt élénk hallgatói érdeklődés övezte, mely kiemelkedően fontos a diákműhelyek jövőbeni utánpótlásának biztosításához, az egyetemi polgárok kutatásba való mihamarabbi aktív bevonódásához. A bemutató során az előadók beszámoltak a kutatócsoporti (NYTK – NYANYI – TENYEK) munkásságukról is, bemutatva az éppen zajló ERASMUS+: a Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című projekt munkálatait, céljait és eddigi eredményeit, tájékoztatva erről a felsőoktatásban résztvevő hallgatókat, oktatókat, az érdeklődőket.

Interaktív jelnyelvi műhelyfoglalkozások az Egyetemi Anyanyelvi Napokon (ELTE BTK)

A Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport (NYTK NYANYI TENYEK) az ELTE BTK magyar jelnyelv minorral közösen 2022. 04. 21-én az ELTE BTK Egyetemi Anyanyelvi Napok programsorozatának keretein belül megtartotta interaktív jelnyelvi műhelyfoglalkozását. A kétórás szakmai workshop során az érdeklődők kiscsoportos interaktív feladatokon, játékokon keresztül ismerkedhettek meg a magyar jelnyelvvel, a siket közösséggel, a többnyelvűséggel. Betekintést nyerhettek az ELTE BTK-n működő magyar jelnyelv minor működésébe, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportjának –Esély projektjeibe, az ezekhez kapcsolódó fejlesztésekbe. A rendezvényen kialakított egyes állomások (összesen 6 állomás) a következő tematikákat ölelték fel: Egy kis jelnyelvtanulás: Mik azok a siketes jelek?; Interaktív kvízek a jelnyelvekről és a siket közösségekről; Egy kis jelnyelvtanulás: Interaktív oktatási anyagok jelnyelvtanulóknak; Mesék jelnyelven – Hogyan készülnek a jelnyelvi meseadaptációk? Online jelnyelvi szótárak: a TENYEK jelnyelvi szótári munkálatai; A TENYEK jelnyelvi oktatástámogató anyagai. Munkatársaink, oktatóink közül kiállítók voltak: Babutsán Rita (ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola – NYTK NYANYI TENYEK – BGéSzC Eötvös Loránd Technikum), Bartha Csilla (ELTE BTK– NYTK NYANYI TENYEK), Hattyár Helga (ELTE BTK– NYTK NYANYI TENYEK), Mocsári Bernadett (ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola), Nagyné Kiss Anna (ELTE BTK), Sztari Bernadett (ELTE BTK– NYTK NYANYI TENYEK), Tarr Zoltán (NYTK NYANYI TENYEK), Tima Péter (NYTK NYANYI TENYEK) és Tücsök Dorottya (ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola – NYTK NYANYI TENYEK). A workshopot élénk hallgatói érdeklődés övezte. A többnapos Egyetemi Anyanyelvi Napok programsorozatra az ELTE számos karáról érkeztek hallgatók, részvevők, közreműködők, a rendezvény minden évben a magyar nyelv hete programsorozatának részeként valósul meg.

Előrehaladás az ERASMUS+ projektben

Félidős híradás a Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című ERASMUS+ projekt előrehaladásáról

Az NYTK konzorciumvezetésével és a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport szakmai irányításával új ERASMUS+ nemzetközi kutatási projektum indult magyarországi, romániai és szlovákiai partnerintézmények együttműködésével Romani Digitális Tudástér (DigiDrom) címmel. A 24 hónap futamidejű (2021. március–2023. február), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, valamint a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékével közösen megvalósítandó projekt érdemi szakmai munkálatai 2021. júniusában indultak. A projekt középpontjában a romani (cigány) gyermekek, fiatalok oktatáshoz való hozzáférésének, esélyegyenlőségének, digitális és tanulási kompetenciáinak sokoldalú, nyelvileg és szakmailag hiteles, a diákok nyelvi-kulturális erőforrásait messzemenően bevonó támogatása áll.

2021-ben lezárultak a projekt előkészítő szakaszának munkálatai, a nemzetközi partnertalálkozót követően megtörtént a munkaterv és az ütemezés véglegesítése, valamint a disszeminációs terv kidolgozása, majd pedig megkezdődött a megvalósítás első fázisa. Minden partnerintézményben kutató- és gyűjtőmunka folyt az oktatási helyzetelemzéshez, hazai és külföldi két- és többnyelvű romani szótárak, mesék, mesekönyvek gyűjtése, elemzése, adatbázisba rendezése, digitalizálása, valamint a régiós összehasonlító vizsgálat megalapozása zajlott. A projekt alulról építkező, részvételi, közösségeket bevonó alapelveire és módszertanára épülően mindeközben a partnerintézmények által kiválasztott településeken és iskolákban felálltak azok a tanuló- és munkaközösségek is, amelyek a szellemi termékek létrehozásában és tesztelésében közreműködnek.

A projektben időarányosan elsőként vállalt szellemi termék (O1), a Romani digitális gyermekszótár munkálatai során a legfontosabb magyarországi, romániai és szlovákiai, valamint nemzetközi romani–magyar, romani–szlovák, romani–román és többnyelvű szótárak gyűjtése, digitalizálása, több szempontú elemzése, illetve szakértői és érintetti előtesztelése, válogatása után megtörtént a készülő szótár magyar nyelvi lexikográfiai adatbázisba rendezett alapszólistájának véglegesítése, a szócikk-struktúra kidolgozása, a romani nyelvű adatbázisoldal előmunkálataiba kísérletileg bevonva a ROMLEX adatbázis lovari anyagát is. Ezt követően az egyes országokban elkezdődtek a romani helyi, az adott régiókban használt változataira épülő szótár terepen folyó gyűjtőmunkálatai. Ugyancsak zajlik a szótárban megjelenítendő, kulturálisan helyileg releváns témakörök, fogalmi hálók meghatározása, valamint a szócikk-itemek gyermekekkel, szülőkkel, tanárokkal, fejlesztő pedagógusokkal, nyelvészekkel és további szakemberekkel történő tesztelése és véglegesítése, valamint a megjelenítési és arculati kivitelezés is. Folynak a Digitális mesetár (O2) gyűjtőmunkálatai mindhárom partnerországban, továbbá megkezdődött a Romani digitális platform (O3) és a nem digitális tanulástámogató eszközök gyűjteményének kialakítása is. A megvalósítás a céloknak megfelelően és ütemben halad. A projekt monitorozásáért felelős félidős előrehaladási értékelés szerint a partnerség szakmai munkáját példaértékűen végzi.

Az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpontjának Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja elnyerte az Európai Unió ERASMUS+ programjának támogatását

Az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpontjának Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja elnyerte az Európai Unió ERASMUS+ programjának támogatását: a Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146, vezető: Bartha Csilla) című projekt 2021 március elsejével indult és a megvalósítása 2023 februárig tart (futamidő 24 hónap).

A COVID-19 járvány a cigány gyermekek oktatásában (a meglévő problémákon túl is) különösen súlyos hatásokkal jár, jelentős hátrányt eredményez; ez nemcsak a jelenlegi tanulási eredményesség csökkenését, hanem a végleges lemorzsolódásnak a veszélyét is magában fogalja. Ebben központi szerepet kap, hogy e gyermekek nagy részének sokszoros nehézséget, nemegyszer megvalósíthatatlan feladatot jelent a digitális oktatásban való részvétel; ennek okai közt fontos szerepet játszik, hogy szinte teljesen hiányoznak a számukra nyelvileg és/vagy szociokulturálisan megfelelő (pl. romani nyelvű vagy kétnyelvű, megfelelő nyelvezetű és módszertanú) digitális oktatási segédletek és módszertani megoldások, továbbá a szükséges digitális tanulási kompetenciák. Hasonló nehézségek jelentkeznek a velük foglalkozó pedagógusok körében is. Az online oktatásban a cigány gyermekek többsége csak korlátozottan vagy egyáltalán nem tudott részt venni, ők így egyre inkább kiszorulnak a közoktatásból.

A projekt során központi cél a cigány közösségek (tanulók, pedagógusaik, szülők) részére kiemelkedő minőségű, nyelvileg és szakmailag hiteles digitális tartalmak, innovatív online források és eszközök fejlesztése s az ehhez szükséges módszertani, digitális pedagógiai kompetenciák fejlesztése.

A projekt tervezett kimenetei csökkentik, illetve áthidalják azokat a súlyos hatásokat és a jelentős hátrányt, amely a COVID-19 járvány következtében érintette a cigány gyermekek oktatását, mivel a megvalósítani kívánt projekt hatására a gyermekek először férhetnek hozzá a digitális oktatás által biztosított új lehetőségekhez és pozitív élményekhez, melynek során a jól tervezett innovatív digitális tartalmak, segédletek és eszközök ugyanolyan előnyök forrásaivá válhatnak, mint amelyeket az eddig működő rendszer a mainstream társadalombeli diákok számára biztosított.

A projektben résztvevő partnereink:

Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Románia

Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Szlovákia