2024. június 11-én a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontban mutatták be a kollégáink, Borbély Anna és Bartha Csilla szerkesztésében megjelent Többnyelvűség Magyarországon ‒ Szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetiségekről című könyvet, amely tanulmánykötet a magyarországi nemzetiségek nyelvi szokásairól szól. A kiadvány az ország különböző tudományos intézményeiben tevékenykedő kutatók közel 25 éves együttműködésének eredménye. A kiadvány elérhető honlapunkon digitális formában.
Az erről készült riportot – a Szegedi Televízió Ecranul nostru című műsorának 2024. július 3-i adását – itt tekinthetik meg.
Borbély Anna és Bartah Csilla szerkesztésében megjelent a Többnyelvűség Magyarországon – Szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetiségekről című kötet, amely egy hat magyarországi nemzetiségi közösségben azonos módszerrel készült kutatás eredményeit foglalja össze. A kötet létrehozói 25 éve dolgoznak együtt a magyarországi nemezetéségek többnyelvűségét kutatva.
Az Európai Unió Erasmus+ programjának társfinanszírozásával 2021 márciusa és 2023 augusztusa között, nemzetközi stratégiai partnerség keretében megvalósult Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146, vezető: Bartha Csilla) című projekt megvalósítói multiplikációs rendezvényt szerveztek 2023. augusztus 30-án. A Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Házban (Budapest, VII. kerület, Király utca 67.) megrendezett eseményen 53 fő vett részt. A meghívott vendégek között a partnerség megvalósítói, képviselői mellett jelen voltak a megvalósítási folyamatban aktívan részt vevő, a partnerség által bevont régiók intézményeiből, közösségeiből érkezett vezetők, pedagógusok, szülők, diákok, tapasztalati szakértők, közösségszervezők és önkéntesek is.
A multiplikációs rendezvény a projekt keretében vállalt négy fő szellemi termék fejlesztéseinek interaktív bemutatása köré szerveződött:
Romani–magyar digitális gyermekszótár (O1):
852 alapcímszó, benne a cigány hagyományok, cigány kultúra témakörrel;
A címszavak 3 magyarországi, 3 szlovákiai és 3 romániai (összesen 9) romani nyevváltozatban szerepelnek;
A címszavakhoz tartozó hangfájlok a romani változatok közötti különbségek megismertetésére és a kiejtés gyakoroltatására;
A címszavak ugyancsak hozzáférhetők a környezeti nyelveken: magyarul, szlovákul, románul, valamint angolul is;
A feladattárban külön feladatok vannak a szótárhoz kapcsolódóan;
Részét képezi a gyerekek által tesztelt és ténylegesen használt informatikai kifejezések tára romani nyelven.
Romani digitális mesetár (O2):
Többnyelvű mesetár a cigány és magyar néphez köthető mesékből; partnerországonként minimum 10 mese (összesen 32 mese);
Roma mesélőktől gyűjtött történetek, autentikus cigány és magyar népmesék és a „Mi mesevilágunk” meseíró pályázatunk díjnyertes műmeséi;
A mesetár létrehozásban kiemelten fontos volt az érintettek bevonása: a kutatókon kívül roma és magyar gyerekek, civilek, mesemondók, szülők, óvónők, tanítók, tanárok, néprajzkutatók, egyházi intézmények munkatársai vehettek és vettek részt e vállalkozásban;
Egyes mesék romani fordításban és környezeti nyelvű fordításban (szlovák, román) is elérhetők.
Romani digitális platform, feladat- és módszertár (O3):
Egy több mint 300 oldalas feladatgyűjtemény, amely nagyobb része a mesetár meséihez kapcsolódik, de külön alfejezetben kaptak helyet az általános feladattípusok, melyek nem egy konkrét meséhez vagy egy adott szaktárgyi jelenség gyakorlásához készültek, hanem általánosabban alkalmazhatók a mesék feldolgozásában;
Digitális és nem digitális feladatleírásokkal, a fejlesztési területek megjelölésével, módszertani útmutatóval stb.;
Digitális linkgyűjtemény (több mint 130 link);
Módszertár, a bevont tanárok által készített óratervek; az órai feldolgozásokról képek és videófelvételek;
Az osztálytermi munka szervezése szempontjából fontos kifejezések, tanári instrukciók romani nyelven;
Külön feladatgyűjteményi rész készült a szótárhoz.
A rendezvényt prof. dr. Prószéky Gábor, a pályázatot befogadó HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg. A megnyitót dr. habil Bartha Csilla projektvezető (Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport – P1[1]) prezentációja követte. A Kulturális találkozások, oktatási esélyteremtés és részvételiség: a Romani Digitális Tudástér című projektvezetői előadás ismertette a projekt relevanciáját, előzménykutatásait, vállalásait, bemutatta a partnerséget és a megvalósítókat, kitért a megvalósítási folyamat főbb mérföldköveire, valamint részletes betekintést adott az elért eredményekbe. Az előadás zárásaként rövid díjátadó következett. Jutalmak és oklevelek kerültek kiosztásra a projektben aktívan dolgozó egyes pedagógusok, valamint a projekt keretein belül szervezett „A mi mesevilágunk” című meseíró pályázat zsűritagjainak részére. A meseíró pályázat egyik díjnyertes alkotása (Totoj és az álom/Totoj thaj o suno) megjelent a szlovákiai Kabóca gyermeklap májusi számában is, melynek elismeréseként dr. habil Bartha Csilla átadta a lap tiszteletpéldányát a rendezvényen megjelent meseíró gyermekeknek és felkészítő pedagógusuknak.
Rövid szünetet követően a Romani digitális gyermekszótárhoz (O1) kapcsolódott dr. Lőrincz Gábor (Selye János Egyetem Variológiai Kutatócsoport – P3[2]) A Romani digitális gyermekszótár gyűjtési munkálatai és tesztelése című prezentációja, amely a gyermekszótárhoz kapcsolódó gyűjtési, feldolgozási, megvalósítási munkálatok koordinációját, fázisait, valamint a felvidéki régiókban végzett szótártesztelés eredményeit mutatta be.
A Romani digitális mesetár (O2) fejlesztéseit Sebők Mária élőszavas mesemondása vezette fel, aki a digitális mesekötetben is szereplő A szegény cigány és a sündisznó/O chorro Rom thaj o Borzo című mesét adta elő többnyelvű mesemondás keretében, romani és magyar nyelven, amely meséhez készített magyarországi kárpáti romani változatú fordítást, valamint gyermekeivel közösen multimédiás dramatizált mesefeldolgozást is. A mesemondást követően dr. Baka L. Patrik (Selye János Egyetem Variológiai Kutatócsoport – P3) A meseválogatás szempontjai és a dél-szlovákiai mesekorpusz címmel tartott előadást, amelyben a kidolgozott és a partnerség által a mesetár kialakításában közös elvi és módszertani alapvetésként funkcionáló mesegyűjtési, feldolgozási elveket ismertette, valamint betekintést adott a dél-szlovákiai mesekorpuszhoz fűződő háttérelemzésekbe, forrásokba, részletesen bemutatva a szlovákiai partner részéről összeállított mesekorpuszt.
Az Interaktív játékos feladatok gyerekeknek – mutatványok a Romani digitális platform, feladat- és módszertár fejlesztéseiből címet viselő rendezvényblokk keretében Babutsán Rita (P1) vezetésével ismerkedhettek meg a résztvevők a Romani digitális platform, feladat- és módszertár (O3) szellemi termék fejlesztéseivel. A mesetárat és a feladatgyűjteményt egyaránt ötvöző, digitális, interaktív, egyéni és csoportos feladatokban, vetélkedőben okostelefonok és táblagépek segítségével két korcsoportban (alsó és felső tagozatos korosztály) vettek részt a gyermekek, de a felnőttek résztvevők is nagy örömmel kapcsolódtak be a közös feladatmegoldásba. Az egyes feladatok, játékok közben a résztvevő pedagógusok megismerkedhettek a feladatkészítés módszereivel a különböző digitális platformokon (többek között Mentimeter, Quizizz) melyek használatát elsajátítva saját maguk által is készíthetnek a szellemi termékekhez is kapcsolódó további digitális tanulást támogató anyagokat, feladatokat, játékokat.
Az interaktív bemutatót követően a bevonódás, részvételiség jegyében folytatódott tovább a program a Pedagógus kerekasztallal, melynek során a partnerség vezető tagjai, köztük dr. Köllő Zsófia programigazgató (RMPSZ – P2[3]) a bevont megvalósító kollégákkal, tanárokkal folytattak közös eszmecserét a projektben megélt tapasztalatokról, szakmai és személyes élményekről és kihívásokról, a közösen végzett munkáról, a szellemi termékek fejlesztéséről és teszteléséről, valamint a jövőbeni további együttműködés kereteiről, lehetőségeiről.
A rendezvény zárásaként Zenés-ritmikus foglalkozás következett. A Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport tagjainak közreműködésével párhuzamosan – a Nem digitális tanulástámogató eszközök (O4) fejlesztései közül – Rézműves Melinda (P1) koordinálásában a tanulástámogató szókártyákkal ismerkedhettek meg daltanulás formájában a rendezvény résztvevői. Az illusztrált szókártyákon a különböző romani nyelvváltozatokban szereplő szavak a daltanulás mellett a gyermekek és a felnőttek számára is alkalmat adtak a romani nyelvváltozatok, valamint azok írott és hangzó formái közötti nyelvi, regionális különbségek érzékelésére, az autentikus nyelvváltozatok, az otthonról hozott nyelvi és kulturális tudás kiaknázandó értékként való megerősítésére és megélésére. A szókártyák mellett a további nem digitális formában is elérhető tanulástámogató anyagok, a mesetár és a feladatgyűjtemény nyomtatott verzióival együtt kiállítás formájában a rendezvény egész ideje alatt szabadon megtekinthetők voltak. A vendégek behatóbban a rendezvény közbeni szünetek alkalmával a megvalósítókkal közösen folytatott beszélgetések során ismerkedtek meg a kiállított kézzelfogható anyagokkal.
A rendezvény zárását követően a résztvevők személyes tapasztalatokat, érzéseket, véleményeket, üzeneteket is írtak nem digitális formában az eseménnyel, a szellemi termékekkel, a bemutatókkal kapcsolatban, melyek fontos részét képezik a projekt hatásmérésének is. Az előadások alkalmával az egyes szellemi termékek fejlesztései nem csak a prezentációkban, a nem digitális kiállítás formájában, hanem a kutatócsoport honlapján élőben demonstrálva is bemutatásra kerültek, valamint az esemény handoutjában a QR-kódon, illetve URL-en keresztüli digitális elérés is biztosított volt.
A rendezvényről készült kép- és hangfelvételek, valamint a résztvevői visszajelzések arra engednek következtetni, hogy a célcsoportokat (beleértve a szülőket, pedagógusokat, önkénteseket, közösségi vezetőket) bevonó módon megszólító, rendkívül aktív részvételiséggel megvalósuló, az eredményeket valóban hasznosító sikeres multiplikációs programmal zárult a projekt.
Eredmények
Az eredmények elérhetők és letölthetők a HUN-REN NYTK Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézetének kutatócsoporti honlapján (https://tenyek.nytud.hu/), az Erasmus+ projekt menüpontjára kattintva, illetve a QR-kódot digitális eszközzel beolvasva.
[1] HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont – Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet – Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport, koordinátor, Magyarország
[2] Selye János Egyetem – Tanárképző Kar – Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék – Variológiai Kutatócsoport, partner, Szlovákia
[3] Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, partner, Románia
Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatásikulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) Időpont: 2023. augusztus 30. 10.00–16.00 óra Helyszín: Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház Cím: Budapest, VII. kerület, Király utca 67. (bejárat a Hársfa utca felől) A Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja szeretettel meghívja Önt az Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című nemzetközi stratégiai partnerségben megvalósult projekt keretében szervezett multiplikációs rendezvényére.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportjának munkatársai 2023. április 21-én önálló panel keretében részt vettek A nyelv megújuló szerepe az oktatásban című PeLiKon oktatásnyelvészeti konferencián. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campusán megrendezett konferencián a Marginalizált helyzetű (kisebbségi) gyermekek esélyei az oktatásban: diverzitás, lokalitás és részvételiség a módszertani fejlesztésekben címmel szervezett kutatócsoporti panelen előadott Bartha Csilla, Hámori Ágnes, Hattyár Helga, Tima Péter és Tücsök Dorottya.
Marginalizált helyzetű (kisebbségi) gyermekek esélyei az oktatásban: diverzitás, lokalitás és részvételiség a módszertani fejlesztésekben. A panelt szervezte és vezette: Bartha Csilla.
Bartha Csilla: Marginalizált helyzetű (kisebbségi) gyermekek esélyei az oktatásban. Diverzitás, lokalitás és részvételiség a NyelvEsély projekt kutatásaiban és módszertani fejlesztéseiben
Tima Péter–Tücsök Dorottya:Magyar jelnyelvi és romani nyelvi oktatásnyelvészeti fejlesztések: tananyagok és segédanyagok
Bartha Csilla−Hámori Ágnes:Digitális oktatás a cigány gyermekek szemszögéből: nehézségek, jó tapasztalatok és bevált módszerek a COVID-korszak idején és után
Bartha Csilla−Rézműves Melinda:Fenntartható nyelvi és kulturális sokszínűség, esélyteremtés és a közösségi részvételi kutatások távlatai – A NyelvEsélytől az Erasmus+ Romani Digitális Tudástér felé
A konferencia panelje alkalmat teremtett a kutatócsoport két nemrégiben lezárult projektje (JelEsély, NyelvEsély), valamint a jelenleg futó Erasmus+ projekt (Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával) elméleti-módszertani alapjainak, fő céljainak, kutatási és fejlesztési eredményeinek bemutatására. Az előadásokat követő vita szekciókban kialakult termékeny párbeszéd elősegítette a szakmai együtt gondolkodást, a jó gyakorlatok, tapasztalatok cseréjét, több intézménnyel pedig új szakmai kapcsolatok is épültek.
Légy JELen! Magyar jelnyelvi műhelyfoglalkozás az ELTE BTK MNYFI Magyar jelnyelv specializációjával és az NYTK Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportjával a 2023-as Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében
A Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja az ELTE BTK magyar jelnyelvi specializációval közösen 2023.04.18-án az ELTE BTK Egyetemi Anyanyelvi Napok 2023-as programsorozatának keretében jelnyelvi műhelyfoglalkozást tartott. Az érdeklődők négy állomást magába foglaló, kiscsoportos, interaktív feladatokon, tematikus és érzékenyítő kvízeken, játékokon keresztül ismerkedhettek a magyar jelnyelvvel, a siket közösséggel, Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségével, a nagyothalló közösséggel, valamint a többnyelvűséggel. Betekintést nyerhettek továbbá az ELTE BTK-n működő magyar jelnyelv minor működésébe, a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport korábbi Esély- projektjeinek eredményeként online elérhető jelnyelvi szótáraiba, a szótárakhoz kapcsolódó fejlesztési, kutatási munkálatokba.
A rendezvény állomásai az alábbi tematikákat ölelték fel:
Jelnyelvi, siket kulturális érzékenyítő interaktív kvíz
Interaktív ismerkedés a TENyEK edukációs nyelvészeti projektjeiben készült online jelnyelvi szótárakkal és a szótári munkálatokkal
Ismerkedés a TENyEK korábban lezárult edukációs nyelvészeti projektjeiben készült jelnyelvi meseadaptációkkal, a meseadaptációkon keresztül a magyar hangzó nyelv és a magyar jelnyelv nyelvészeti különbözőségeinek bemutatása játékos, interaktív feladatok keretében
Tematikus kvíz a siketek és a nagyothallók közösségéről
Munkatársaink, oktatóink közül kiállítók voltak:
Babutsán Rita (NYTK TENyeK – BGéSzC Eötvös Loránd Technikum – ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola)
Bartha Csilla (NYTK TENyeK – ELTE BTK)
Hattyár Helga (NYTK TENyeK – ELTE BTK)
Nagyné Kiss Anna (ELTE BTK)
Sztari Bernadett (NYTK TENyeK – ELTE BTK)
Tima Péter (NYTK TENyeK)
Tücsök Dorottya (NYTK TENyeK – ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola)
A Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja 2022.12.14-én megtartotta az Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című projekt keretében szervezett meseíró pályázatának ünnepélyes eredményhirdetését. Az esemény online formában (Zoom platformon) került megrendezésre, amelyen részt vettek a pályázók, felkészítő tanáraik, mentoraik, a nemzetközi partnerség képviselői, munkatársai és a zsűri tagjai. A rendezvényt prof. dr. Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg. Ezt követően Rézműves Melinda zsűrielnök beszédet mondott a mesék kulturális és pedagógiai szerepéről, a pályamunkákról és a meseíró pályázat részleteiről. A rendezvényen Sebők Mária élőszavas mesemondását követően a pályázók olvasták fel saját pályamunkáikat, illetve munkáikból szemelvényeket, bemutatva a résztvevők számára alkotásaikat. Egymás pályaműveivel Babutsán Rita vezetésével a munkákhoz kapcsolódó online játékos feladatokon, interaktív kvízeken keresztül ismerkedhettek tovább a rendezvény résztvevői. Az ünnepélyes eredményhirdetés során a zsűri elnöke értékelte és ismertette a 7–11 éves és a 11–16 éves korcsoportban, egyéni és csoportos pályázói kategóriában helyezést elérő 31 tanuló által beküldött pályázatokat, az egyes kategóriák pályamunkáinak helyezéseit, a helyezések mellé járó díjakat, okleveleket, a pályázók mellett méltatva felkészítő tanáraikat, mentoraikat, akik e munkájukért személyre szóló elismerő oklevelet is kaptak. Az esemény zárásaként a résztvevők megosztották személyes érzéseiket, benyomásaikat a meseíró pályázattal kapcsolatban.
2022.12.14-én a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport nemzetközi partnertalálkozót szervezett az Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című projekt keretében. A Nyelvtudományi Kutatóközpontban (1068 Budapest, Benczúr utca 33.) jelenléti formában megrendezett partnertalálkozón a nemzetközi stratégiai partnerség tagjai prezentációkon keresztül ismertették részletes helyzetjelentés formájában a projektben vállalt szellemi termékek létrehozásával kapcsolatos aktuális feladatok állását és az előrehaladást. Ezt követően megvitatták a megvalósítás során ez idáig felmerült, illetve a jövőbeni megvalósítást érintő kérdéseket, problémákat és ezek lehetséges megoldási útjait. A helyzetjelentések alapján az eredményes előrehaladás további biztosításához közösen, a partnerség minden résztvevője számára az egyes szellemi termékekre részletesen lebontva egyértelmű rész- és célfeladatokat és hozzájuk rendelt teljesítési határidőket határoztak meg.
2022. október 10-én a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaság Alkalmazott Névkutatás 2022 címmel szimpóziumot rendezett a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A 2012-től évente megrendezett sorozaton az alkalmazott névtan számos különböző kutatási, alkalmazási területét képviselő meghívott hazai és határon túli előadóktól hallgathatnak tematikus előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket az érdeklődők. Az idei, 11. alkalommal megrendezett szimpóziumon a Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport és a kutatócsoporttal szoros együttműködésben álló Magyar jelnyelv specializáció (ELTE BTK) munkatársai, oktatói felkért előadókként vettek részt. A konferenciasorozat történetében első alkalommal, különálló szekcióban tematizálódott a jelelő közösségek névadási és névhasználati gyakorlata, amely nemzetközi vonatkozásiról Névadás és névhasználat jelelő közösségekben – Multimodális onomasztikai kérdések nemzetközi kutatások tükrében címmel Bartha Csilla és Hattyár Helga, a hazai aspektusú névadási, névhasználati gyakorlatokról Személy- és helynévadási gyakorlatok magyarországi jelelő közösségekben címmel Nagyné Kiss Anna és Sztari Bernadett tartottak előadást. A jelnyelvi szekció előadásainak hangzó magyar nyelvi és magyar jelnyelvi tolmácsolását Horváth Krisztina jelnyelvi tolmács biztosította.
A szimpózium szervezői: Bárth M. János (ELTE), Bölcskei Andrea (KRE), Farkas Tamás (ELTE) és Slíz Mariann (ELTE).
2022. szeptember 30-án a Kutatók Éjszakája programsorozat keretében a Nyelvtudományi Kutatóközpont lexikográfiai, nyelvtechnológiai és szociolingvisztikai programokkal várta a tudomány és a kutatói életpálya iránt érdeklődőket, valamint mindazokat, akik aktívan bevonódva szerettek volna betekintést nyerni a kutatóközpont különböző nyelvészeti és multidiszciplináris kutatási területeibe, eredményeibe, gyakorlataiba. A rendezvényen a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport Részvételi szociolingvisztika a gyakorlatban: edukációs nyelvészet kisebbségi közösségekkel címmel a magyarországi közoktatásban máig kevéssé látható kisebbségi nyelveket és használói közösségeit középpontba állítva, a magyar jelnyelv, a romani nyelv és változatai, valamint a siket, jelnyelvhasználó és romani közösségek köré szerveződő interaktív, gyakorlati modulokkal várta az érdeklődőket.
A kutatócsoport nyelvi laborjában zajló Jelnyelvi modul keretében az érdeklődők interaktív stúdiólátogatással egybekötve betekinthettek a labor technikai és fizikai kialakításába, valamint a stúdióvezető és vezető informatikus segítségével gyakorlati működés közben ismerkedhettek meg és vonódhattak be az itt folyó edukációs nyelvészeti kutatási-fejlesztési, valamint az adatkezelési, korpuszépítési munkálatokba. Ezzel párhuzamosan multimodális mutatványokon keresztül bepillantást nyerhettek a nemrégiben lezárult, kisebbségi közösségekkel együtt végzett Esély-projektek többnyelvű, multimodális oktatásnyelvészeti fejlesztéseibe, szakértő jelnyelvi tolmács és nyelvész vezetésével a siket közösségekről és a jelnyelvekről sajátíthattak el játékos formában tudományos tényeket a közhiedelemben előforduló gyakori tévhitek cáfolatával kiegészítve. Interaktív kétnyelvű feladatokban is próbára tehették tudásukat a résztvevők: asszociációs, terminológiai, párosítós feladatokban a jeltanulás mellett a magyar jelnyelv jelnyelvészeti, grammatikai sajátosságaiba is betekintést nyerhettek, valamint a gyakorlatban kipróbálhatták a szakértők moderálása mellett a valósidejű jelnyelvi stúdiófelvételt is.
A Romani modul keretében az érdeklődők a kutatócsoport munkatársainak és a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport, valamint a Budaörsi Tanoda tagjainak élőzenei közreműködésével az Erasmus+: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című projekt kutatási-fejlesztési munkálatain keresztül megismerkedhettek a cigány közösségek nyelvi és kulturális változatosságával, ennek fontos oktatási vonatkozásaival, a romani nyelvi repertoár sokszínűségével és vizsgálati módjaival, a két- és többnyelvűség szociolingvisztikai, kulturális, művészeti aspektusaival. Romani szakértők vezetésével interaktív, improvizatív és élménypedagógiai feladatokon keresztül az érdeklődők egyéni és csoportos formában is megmérethették magukat romani nyelvű nyelvtanulói feladatlapok, az Erasmus+ projekt keretében készült tanulástámogató, multimodális kétnyelvű szókártyák, cigány nép- és nyelvismereti prezentációval összekötött, valamint szociolingvisztikai, két- és többnyelvűségi kvízek és az élménypedagógiára építő többnyelvű dal- és nyelvtanulás, történet- és narratívaalkotás keretében.
Az esemény szervezői, kiállítói, előadói:
Bartha Csilla (NYTK TENyek – ELTE BTK)
Hámori Ágnes (NYTK TENyek – ELTE BTK)
Rézműves Melinda (NYTK TENyek)
Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport (művészeti vezető: Lakatos György)
Sztari Bernadett (NYTK TENyek – ELTE BTK)
Tarr Zoltán (NYTK TENyek)
Tima Péter (NYTK TENyek)
Tücsök Dorottya (NYTK TENyek – ELTE BTK PhD)
Vajda Melinda (NYTK TENyek – ELTE BTK PhD)
Köszönjük Vendégeinknek a látogatást, az érdeklődést, az aktív, bevonódó részvételt! Köszönjük minden Munkatársunknak a rendezvény szervezésében, megvalósításában való közreműködését! Kiemelten köszönjük a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoportnak, valamint a Budaörsi Tanoda tagjainak, hogy részvételükkel és autentikus művészetükkel nagyban hozzájárultak az esemény sikeréhez! Bízunk benne, hogy rendezvényünkön minden vendégünk megtalálta a tudományos érdeklődésének megfelelő programot, valamint bízunk benne, hogy találkozhatunk a jövő évi Kutatók Éjszakája programsorozaton is.
