Author name: Tarr Zoltán

Megjelent a Többnyelvűség Magyarországon ‒ Szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetiségekről című könyv

2024. június 11-én a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontban mutatták be a kollégáink, Borbély Anna és Bartha Csilla szerkesztésében megjelent Többnyelvűség Magyarországon ‒ Szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetiségekről című könyvet, amely tanulmánykötet a magyarországi nemzetiségek nyelvi szokásairól szól. A kiadvány az ország különböző tudományos intézményeiben tevékenykedő kutatók közel 25 éves együttműködésének eredménye. A kiadvány elérhető honlapunkon digitális formában.

Az erről készült riportot – a Szegedi Televízió Ecranul nostru című műsorának 2024. július 3-i adását – itt tekinthetik meg.

További hírek a könyvbemutatóról:

Többnyelvűség Magyarországon

Borbély Anna és Bartah Csilla szerkesztésében megjelent a Többnyelvűség Magyarországon – Szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetiségekről című kötet, amely egy hat magyarországi nemzetiségi közösségben azonos módszerrel készült kutatás eredményeit foglalja össze. A kötet létrehozói 25 éve dolgoznak együtt a magyarországi nemezetéségek többnyelvűségét kutatva.

Gratulálunk szerzőknek és szerkesztőknek ehhez a nagyszerű munkához, amely online is elérhető a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján: https://nytud.hu/kiadvany/tobbnyelvuseg-magyarorszago

A DigiDrom – multiplikációs rendezvény

Az Európai Unió Erasmus+ programjának társfinanszírozásával 2021 márciusa és 2023 augusztusa között, nemzetközi stratégiai partnerség keretében megvalósult Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146, vezető: Bartha Csilla) című projekt megvalósítói multiplikációs rendezvényt szerveztek 2023. augusztus 30-án. A Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Házban (Budapest, VII. kerület, Király utca 67.) megrendezett eseményen 53 fő vett részt. A meghívott vendégek között a partnerség megvalósítói, képviselői mellett jelen voltak a megvalósítási folyamatban aktívan részt vevő, a partnerség által bevont régiók intézményeiből, közösségeiből érkezett vezetők, pedagógusok, szülők, diákok, tapasztalati szakértők, közösségszervezők és önkéntesek is.

A multiplikációs rendezvény a projekt keretében vállalt négy fő szellemi termék fejlesztéseinek interaktív bemutatása köré szerveződött:

  • Romani–magyar digitális gyermekszótár (O1):
  • 852 alapcímszó, benne a cigány hagyományok, cigány kultúra témakörrel;
    • A címszavak 3 magyarországi, 3 szlovákiai és 3 romániai (összesen 9) romani nyevváltozatban szerepelnek;
    • A címszavakhoz tartozó hangfájlok a romani változatok közötti különbségek megismertetésére és a kiejtés gyakoroltatására;
    • A címszavak ugyancsak hozzáférhetők a környezeti nyelveken: magyarul, szlovákul, románul, valamint angolul is;
    • A feladattárban külön feladatok vannak a szótárhoz kapcsolódóan;
    • Részét képezi a gyerekek által tesztelt és ténylegesen használt informatikai kifejezések tára romani nyelven.
  • Romani digitális mesetár (O2):
  • Többnyelvű mesetár a cigány és magyar néphez köthető mesékből; partnerországonként minimum 10 mese (összesen 32 mese);
    • Roma mesélőktől gyűjtött történetek, autentikus cigány és magyar népmesék és a „Mi mesevilágunk” meseíró pályázatunk díjnyertes műmeséi;
    • A mesetár létrehozásban kiemelten fontos volt az érintettek bevonása: a kutatókon kívül roma és magyar gyerekek, civilek, mesemondók, szülők, óvónők, tanítók, tanárok, néprajzkutatók, egyházi intézmények munkatársai vehettek és vettek részt e vállalkozásban;
    • Egyes mesék romani fordításban és környezeti nyelvű fordításban (szlovák, román) is elérhetők.
  • Romani digitális platform, feladat- és módszertár (O3):
  • Egy több mint 300 oldalas feladatgyűjtemény, amely nagyobb része a mesetár meséihez kapcsolódik, de külön alfejezetben kaptak helyet az általános feladattípusok, melyek nem egy konkrét meséhez vagy egy adott szaktárgyi jelenség gyakorlásához készültek, hanem általánosabban alkalmazhatók a mesék feldolgozásában;
    • Digitális és nem digitális feladatleírásokkal, a fejlesztési területek megjelölésével, módszertani útmutatóval stb.;
    • Digitális linkgyűjtemény (több mint 130 link);
    • Módszertár, a bevont tanárok által készített óratervek; az órai feldolgozásokról képek és videófelvételek;
    • Az osztálytermi munka szervezése szempontjából fontos kifejezések, tanári instrukciók romani nyelven;
    • Külön feladatgyűjteményi rész készült a szótárhoz.
  • Nem digitális tanulástámogató eszközök (O4):
  • Nyomtatott feladatgyűjtemény;
    • Nyomtatható feladatlapok; nyomtatható tematikus munkalapok;
    • Tanulást támogató szókártyák.

A rendezvényt prof. dr. Prószéky Gábor, a pályázatot befogadó HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg. A megnyitót dr. habil Bartha Csilla projektvezető (Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport – P1[1]) prezentációja követte. A Kulturális találkozások, oktatási esélyteremtés és részvételiség: a Romani Digitális Tudástér című projektvezetői előadás ismertette a projekt relevanciáját, előzménykutatásait, vállalásait, bemutatta a partnerséget és a megvalósítókat, kitért a megvalósítási folyamat főbb mérföldköveire, valamint részletes betekintést adott az elért eredményekbe. Az előadás zárásaként rövid díjátadó következett. Jutalmak és oklevelek kerültek kiosztásra a projektben aktívan dolgozó egyes pedagógusok, valamint a projekt keretein belül szervezett „A mi mesevilágunk” című meseíró pályázat zsűritagjainak részére. A meseíró pályázat egyik díjnyertes alkotása (Totoj és az álom/Totoj thaj o suno) megjelent a szlovákiai Kabóca gyermeklap májusi számában is, melynek elismeréseként dr. habil Bartha Csilla átadta a lap tiszteletpéldányát a rendezvényen megjelent meseíró gyermekeknek és felkészítő pedagógusuknak.

Rövid szünetet követően a Romani digitális gyermekszótárhoz (O1) kapcsolódott dr. Lőrincz Gábor (Selye János Egyetem Variológiai Kutatócsoport – P3[2]) A Romani digitális gyermekszótár gyűjtési munkálatai és tesztelése című prezentációja, amely a gyermekszótárhoz kapcsolódó gyűjtési, feldolgozási, megvalósítási munkálatok koordinációját, fázisait, valamint a felvidéki régiókban végzett szótártesztelés eredményeit mutatta be.

A Romani digitális mesetár (O2) fejlesztéseit Sebők Mária élőszavas mesemondása vezette fel, aki a digitális mesekötetben is szereplő A szegény cigány és a sündisznó/O chorro Rom thaj o Borzo című mesét adta elő többnyelvű mesemondás keretében, romani és magyar nyelven, amely meséhez készített magyarországi kárpáti romani változatú fordítást, valamint gyermekeivel közösen multimédiás dramatizált mesefeldolgozást is. A mesemondást követően dr. Baka L. Patrik (Selye János Egyetem Variológiai Kutatócsoport – P3) A meseválogatás szempontjai és a dél-szlovákiai mesekorpusz címmel tartott előadást, amelyben a kidolgozott és a partnerség által a mesetár kialakításában közös elvi és módszertani alapvetésként funkcionáló mesegyűjtési, feldolgozási elveket ismertette, valamint betekintést adott a dél-szlovákiai mesekorpuszhoz fűződő háttérelemzésekbe, forrásokba, részletesen bemutatva a szlovákiai partner részéről összeállított mesekorpuszt.

Az Interaktív játékos feladatok gyerekeknek – mutatványok a Romani digitális platform, feladat- és módszertár fejlesztéseiből címet viselő rendezvényblokk keretében Babutsán Rita (P1) vezetésével ismerkedhettek meg a résztvevők a Romani digitális platform, feladat- és módszertár (O3) szellemi termék fejlesztéseivel. A mesetárat és a feladatgyűjteményt egyaránt ötvöző, digitális, interaktív, egyéni és csoportos feladatokban, vetélkedőben okostelefonok és táblagépek segítségével két korcsoportban (alsó és felső tagozatos korosztály) vettek részt a gyermekek, de a felnőttek résztvevők is nagy örömmel kapcsolódtak be a közös feladatmegoldásba. Az egyes feladatok, játékok közben a résztvevő pedagógusok megismerkedhettek a feladatkészítés módszereivel a különböző digitális platformokon (többek között Mentimeter, Quizizz) melyek használatát elsajátítva saját maguk által is készíthetnek a szellemi termékekhez is kapcsolódó további digitális tanulást támogató anyagokat, feladatokat, játékokat.

Az interaktív bemutatót követően a bevonódás, részvételiség jegyében folytatódott tovább a program a Pedagógus kerekasztallal, melynek során a partnerség vezető tagjai, köztük dr. Köllő Zsófia programigazgató (RMPSZ – P2[3]) a bevont megvalósító kollégákkal, tanárokkal folytattak közös eszmecserét a projektben megélt tapasztalatokról, szakmai és személyes élményekről és kihívásokról, a közösen végzett munkáról, a szellemi termékek fejlesztéséről és teszteléséről, valamint a jövőbeni további együttműködés kereteiről, lehetőségeiről. 

A rendezvény zárásaként Zenés-ritmikus foglalkozás következett. A Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport tagjainak közreműködésével párhuzamosan – a Nem digitális tanulástámogató eszközök (O4) fejlesztései közül – Rézműves Melinda (P1) koordinálásában a tanulástámogató szókártyákkal ismerkedhettek meg daltanulás formájában a rendezvény résztvevői. Az illusztrált szókártyákon a különböző romani nyelvváltozatokban szereplő szavak a daltanulás mellett a gyermekek és a felnőttek számára is alkalmat adtak a romani nyelvváltozatok, valamint azok írott és hangzó formái közötti nyelvi, regionális különbségek érzékelésére, az autentikus nyelvváltozatok, az otthonról hozott nyelvi és kulturális tudás kiaknázandó értékként való megerősítésére és megélésére. A szókártyák mellett a további nem digitális formában is elérhető tanulástámogató anyagok, a mesetár és a feladatgyűjtemény nyomtatott verzióival együtt kiállítás formájában a rendezvény egész ideje alatt szabadon megtekinthetők voltak. A vendégek behatóbban a rendezvény közbeni szünetek alkalmával a megvalósítókkal közösen folytatott beszélgetések során ismerkedtek meg a kiállított kézzelfogható anyagokkal.

A rendezvény zárását követően a résztvevők személyes tapasztalatokat, érzéseket, véleményeket, üzeneteket is írtak nem digitális formában az eseménnyel, a szellemi termékekkel, a bemutatókkal kapcsolatban, melyek fontos részét képezik a projekt hatásmérésének is. Az előadások alkalmával az egyes szellemi termékek fejlesztései nem csak a prezentációkban, a nem digitális kiállítás formájában, hanem a kutatócsoport honlapján élőben demonstrálva is bemutatásra kerültek, valamint az esemény handoutjában a QR-kódon, illetve URL-en keresztüli digitális elérés is biztosított volt.

A rendezvényről készült kép- és hangfelvételek, valamint a résztvevői visszajelzések arra engednek következtetni, hogy a célcsoportokat (beleértve a szülőket, pedagógusokat, önkénteseket, közösségi vezetőket) bevonó módon megszólító, rendkívül aktív részvételiséggel megvalósuló, az eredményeket valóban hasznosító sikeres multiplikációs programmal zárult a projekt.

Eredmények

Az eredmények elérhetők és letölthetők a HUN-REN NYTK Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézetének kutatócsoporti honlapján (https://tenyek.nytud.hu/), az Erasmus+ projekt menüpontjára kattintva, illetve a QR-kódot digitális eszközzel beolvasva.


[1] HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont – Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet – Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport, koordinátor, Magyarország

[2] Selye János Egyetem – Tanárképző Kar – Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék – Variológiai Kutatócsoport, partner, Szlovákia

[3] Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, partner, Románia

DigiDrom – Multiplikációs rendezvény

Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatásikulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek
alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146)
Időpont: 2023. augusztus 30. 10.00–16.00 óra
Helyszín: Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház
Cím: Budapest, VII. kerület, Király utca 67. (bejárat a Hársfa utca felől)
A Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja
szeretettel meghívja Önt az Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális
oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek
alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című nemzetközi stratégiai partnerségben
megvalósult projekt keretében szervezett multiplikációs rendezvényére.

A nyelv megújuló szerepe az oktatásban – PeLiKon 2023 oktatásnyelvészeti konferencia

A Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportjának munkatársai 2023. április 21-én önálló panel keretében részt vettek A nyelv megújuló szerepe az oktatásban című PeLiKon oktatásnyelvészeti konferencián. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campusán megrendezett konferencián a Marginalizált helyzetű (kisebbségi) gyermekek esélyei az oktatásban: diverzitás, lokalitás és részvételiség a módszertani fejlesztésekben címmel szervezett kutatócsoporti panelen előadott Bartha Csilla, Hámori Ágnes, Hattyár Helga, Tima Péter és Tücsök Dorottya.

Marginalizált helyzetű (kisebbségi) gyermekek esélyei az oktatásban: diverzitás, lokalitás és részvételiség a módszertani fejlesztésekben. A panelt szervezte és vezette: Bartha Csilla.

  • Bartha Csilla: Marginalizált helyzetű (kisebbségi) gyermekek esélyei az oktatásban. Diverzitás, lokalitás és részvételiség a NyelvEsély projekt kutatásaiban és módszertani fejlesztéseiben
  • Bartha Csilla–Bokor Julianna–Hattyár Helga: Kompetenciamérési módszerek tesztelése siketiskolai diákok bevonásával
  • Tima Péter–Tücsök Dorottya: Magyar jelnyelvi és romani nyelvi oktatásnyelvészeti fejlesztések: tananyagok és segédanyagok
  • Bartha Csilla−Hámori Ágnes: Digitális oktatás a cigány gyermekek szemszögéből: nehézségek, jó tapasztalatok és bevált módszerek a COVID-korszak idején és után
  • Bartha Csilla−Rézműves Melinda: Fenntartható nyelvi és kulturális sokszínűség, esélyteremtés és a közösségi részvételi kutatások távlatai – A NyelvEsélytől az Erasmus+  Romani Digitális Tudástér felé

A konferencia panelje alkalmat teremtett a kutatócsoport két nemrégiben lezárult projektje (JelEsély, NyelvEsély), valamint a jelenleg futó Erasmus+ projekt (Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával) elméleti-módszertani alapjainak, fő céljainak, kutatási és fejlesztési eredményeinek bemutatására. Az előadásokat követő vita szekciókban kialakult termékeny párbeszéd elősegítette a szakmai együtt gondolkodást, a jó gyakorlatok, tapasztalatok cseréjét, több intézménnyel pedig új szakmai kapcsolatok is épültek.

Légy JELen!

Légy JELen! Magyar jelnyelvi műhelyfoglalkozás az ELTE BTK MNYFI Magyar jelnyelv
specializációjával és az NYTK Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportjával
a 2023-as Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében

A Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet
Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja az ELTE BTK magyar jelnyelvi
specializációval közösen 2023.04.18-án az ELTE BTK Egyetemi Anyanyelvi Napok 2023-as
programsorozatának keretében jelnyelvi műhelyfoglalkozást tartott. Az érdeklődők négy állomást
magába foglaló, kiscsoportos, interaktív feladatokon, tematikus és érzékenyítő kvízeken,
játékokon keresztül ismerkedhettek a magyar jelnyelvvel, a siket közösséggel, Magyarország
harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségével, a nagyothalló közösséggel, valamint a
többnyelvűséggel. Betekintést nyerhettek továbbá az ELTE BTK-n működő magyar jelnyelv
minor működésébe, a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport korábbi Esély-
projektjeinek eredményeként online elérhető jelnyelvi szótáraiba, a szótárakhoz kapcsolódó
fejlesztési, kutatási munkálatokba.

A rendezvény állomásai az alábbi tematikákat ölelték fel: 

  • Jelnyelvi, siket kulturális érzékenyítő interaktív kvíz
  • Interaktív ismerkedés a TENyEK edukációs nyelvészeti projektjeiben készült online jelnyelvi szótárakkal és a szótári munkálatokkal
  • Ismerkedés a TENyEK korábban lezárult edukációs nyelvészeti projektjeiben készült jelnyelvi meseadaptációkkal, a meseadaptációkon keresztül a magyar hangzó nyelv és a magyar jelnyelv nyelvészeti különbözőségeinek bemutatása játékos, interaktív feladatok keretében
  • Tematikus kvíz a siketek és a nagyothallók közösségéről

Munkatársaink, oktatóink közül kiállítók voltak:

  • Babutsán Rita (NYTK TENyeK – BGéSzC Eötvös Loránd Technikum – ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola)
  • Bartha Csilla (NYTK TENyeK – ELTE BTK)
  • Hattyár Helga (NYTK TENyeK – ELTE BTK)
  • Nagyné Kiss Anna (ELTE BTK)
  • Sztari Bernadett (NYTK TENyeK – ELTE BTK)
  • Tima Péter (NYTK TENyeK)
  • Tücsök Dorottya (NYTK TENyeK – ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola)

„A mi mesevilágunk” – mesepályázat ünnepélyes eredményhirdetése

A Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja 2022.12.14-én megtartotta az Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című projekt keretében szervezett meseíró pályázatának ünnepélyes eredményhirdetését. Az esemény online formában (Zoom platformon) került megrendezésre, amelyen részt vettek a pályázók, felkészítő tanáraik, mentoraik, a nemzetközi partnerség képviselői, munkatársai és a zsűri tagjai. A rendezvényt prof. dr. Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg. Ezt követően Rézműves Melinda zsűrielnök beszédet mondott a mesék kulturális és pedagógiai szerepéről, a pályamunkákról és a meseíró pályázat részleteiről. A rendezvényen Sebők Mária élőszavas mesemondását követően a pályázók olvasták fel saját pályamunkáikat, illetve munkáikból szemelvényeket, bemutatva a résztvevők számára alkotásaikat. Egymás pályaműveivel Babutsán Rita vezetésével a munkákhoz kapcsolódó online játékos feladatokon, interaktív kvízeken keresztül ismerkedhettek tovább a rendezvény résztvevői. Az ünnepélyes eredményhirdetés során a zsűri elnöke értékelte és ismertette a 7–11 éves és a 11–16 éves korcsoportban, egyéni és csoportos pályázói kategóriában helyezést elérő 31 tanuló által beküldött pályázatokat, az egyes kategóriák pályamunkáinak helyezéseit, a helyezések mellé járó díjakat, okleveleket, a pályázók mellett méltatva felkészítő tanáraikat, mentoraikat, akik e munkájukért személyre szóló elismerő oklevelet is kaptak. Az esemény zárásaként a résztvevők megosztották személyes érzéseiket, benyomásaikat a meseíró pályázattal kapcsolatban.

Nemzetközi partnertalálkozó a Nyelvtudományi Kutatóközpontban

2022.12.14-én a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport nemzetközi partnertalálkozót szervezett az Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című projekt keretében. A Nyelvtudományi Kutatóközpontban (1068 Budapest, Benczúr utca 33.) jelenléti formában megrendezett partnertalálkozón a nemzetközi stratégiai partnerség tagjai prezentációkon keresztül ismertették részletes helyzetjelentés formájában a projektben vállalt szellemi termékek létrehozásával kapcsolatos aktuális feladatok állását és az előrehaladást. Ezt követően megvitatták a megvalósítás során ez idáig felmerült, illetve a jövőbeni megvalósítást érintő kérdéseket, problémákat és ezek lehetséges megoldási útjait. A helyzetjelentések alapján az eredményes előrehaladás további biztosításához közösen, a partnerség minden résztvevője számára az egyes szellemi termékekre részletesen lebontva egyértelmű rész- és célfeladatokat és hozzájuk rendelt teljesítési határidőket határoztak meg.

Alkalmazott Névkutatás 2022 szimpózium: jelelő közösségek névadási és névhasználati gyakorlata

2022. október 10-én a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaság Alkalmazott Névkutatás 2022 címmel szimpóziumot rendezett a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A 2012-től évente megrendezett sorozaton az alkalmazott névtan számos különböző kutatási, alkalmazási területét képviselő meghívott hazai és határon túli előadóktól hallgathatnak tematikus előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket az érdeklődők.  Az idei, 11. alkalommal megrendezett szimpóziumon a Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport és a kutatócsoporttal szoros együttműködésben álló Magyar jelnyelv specializáció (ELTE BTK) munkatársai, oktatói felkért előadókként vettek részt. A konferenciasorozat történetében első alkalommal, különálló szekcióban tematizálódott a jelelő közösségek névadási és névhasználati gyakorlata, amely nemzetközi vonatkozásiról Névadás és névhasználat jelelő közösségekben – Multimodális onomasztikai kérdések nemzetközi kutatások tükrében címmel Bartha Csilla és Hattyár Helga, a hazai aspektusú névadási, névhasználati gyakorlatokról Személy- és helynévadási gyakorlatok magyarországi jelelő közösségekben címmel Nagyné Kiss Anna és Sztari Bernadett tartottak előadást. A jelnyelvi szekció előadásainak hangzó magyar nyelvi és magyar jelnyelvi tolmácsolását Horváth Krisztina jelnyelvi tolmács biztosította.

A szimpózium szervezői: Bárth M. János (ELTE), Bölcskei Andrea (KRE), Farkas Tamás (ELTE) és Slíz Mariann (ELTE).

Az esemény részletes programja:

https://mnyfi.elte.hu/media/d4/5f/ddc399772c9ce96cf8ff292bdc4960a5b1861d214ac20268feebd9b31a07/Alkalmazott_Nevkutatas_2022_Meghivo.pdf

Kutatók Éjszakája a Nyelvtudományi Kutatóközpontban

2022. szeptember 30-án a Kutatók Éjszakája programsorozat keretében a Nyelvtudományi Kutatóközpont lexikográfiai, nyelvtechnológiai és szociolingvisztikai programokkal várta a tudomány és a kutatói életpálya iránt érdeklődőket, valamint mindazokat, akik aktívan bevonódva szerettek volna betekintést nyerni a kutatóközpont különböző nyelvészeti és multidiszciplináris kutatási területeibe, eredményeibe, gyakorlataiba. A rendezvényen a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport Részvételi szociolingvisztika a gyakorlatban: edukációs nyelvészet kisebbségi közösségekkel címmel a magyarországi közoktatásban máig kevéssé látható kisebbségi nyelveket és használói közösségeit középpontba állítva, a magyar jelnyelv, a romani nyelv és változatai, valamint a siket, jelnyelvhasználó és romani közösségek köré szerveződő interaktív, gyakorlati modulokkal várta az érdeklődőket.

A kutatócsoport nyelvi laborjában zajló Jelnyelvi modul keretében az érdeklődők interaktív stúdiólátogatással egybekötve betekinthettek a labor technikai és fizikai kialakításába, valamint a stúdióvezető és vezető informatikus segítségével gyakorlati működés közben ismerkedhettek meg és vonódhattak be az itt folyó edukációs nyelvészeti kutatási-fejlesztési, valamint az adatkezelési, korpuszépítési munkálatokba. Ezzel párhuzamosan multimodális mutatványokon keresztül bepillantást nyerhettek a nemrégiben lezárult, kisebbségi közösségekkel együtt végzett Esély-projektek többnyelvű, multimodális oktatásnyelvészeti fejlesztéseibe, szakértő jelnyelvi tolmács és nyelvész vezetésével a siket közösségekről és a jelnyelvekről sajátíthattak el játékos formában tudományos tényeket a közhiedelemben előforduló gyakori tévhitek cáfolatával kiegészítve. Interaktív kétnyelvű feladatokban is próbára tehették tudásukat a résztvevők: asszociációs, terminológiai, párosítós feladatokban a jeltanulás mellett a magyar jelnyelv jelnyelvészeti, grammatikai sajátosságaiba is betekintést nyerhettek, valamint a gyakorlatban kipróbálhatták a szakértők moderálása mellett a valósidejű jelnyelvi stúdiófelvételt is.

A Romani modul keretében az érdeklődők a kutatócsoport munkatársainak és a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport, valamint a Budaörsi Tanoda tagjainak élőzenei közreműködésével az Erasmus+: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című projekt kutatási-fejlesztési munkálatain keresztül megismerkedhettek a cigány közösségek nyelvi és kulturális változatosságával, ennek fontos oktatási vonatkozásaival, a romani nyelvi repertoár sokszínűségével és vizsgálati módjaival, a két- és többnyelvűség szociolingvisztikai, kulturális, művészeti aspektusaival. Romani szakértők vezetésével interaktív, improvizatív és élménypedagógiai feladatokon keresztül az érdeklődők egyéni és csoportos formában is megmérethették magukat romani nyelvű nyelvtanulói feladatlapok, az Erasmus+ projekt keretében készült tanulástámogató, multimodális kétnyelvű szókártyák, cigány nép- és nyelvismereti prezentációval összekötött, valamint szociolingvisztikai, két- és többnyelvűségi kvízek és az élménypedagógiára építő többnyelvű dal- és nyelvtanulás, történet- és narratívaalkotás keretében.

Az esemény szervezői, kiállítói, előadói:

  • Bartha Csilla (NYTK TENyek – ELTE BTK)
  • Hámori Ágnes (NYTK TENyek – ELTE BTK)
  • Rézműves Melinda (NYTK TENyek)
  • Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport (művészeti vezető: Lakatos György)
  • Sztari Bernadett (NYTK TENyek – ELTE BTK)
  • Tarr Zoltán (NYTK TENyek)
  • Tima Péter (NYTK TENyek)
  • Tücsök Dorottya (NYTK TENyek – ELTE BTK PhD)
  • Vajda Melinda (NYTK TENyek – ELTE BTK PhD)

Köszönjük Vendégeinknek a látogatást, az érdeklődést, az aktív, bevonódó részvételt! Köszönjük minden Munkatársunknak a rendezvény szervezésében, megvalósításában való közreműködését! Kiemelten köszönjük a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoportnak, valamint a Budaörsi Tanoda tagjainak, hogy részvételükkel és autentikus művészetükkel nagyban hozzájárultak az esemény sikeréhez! Bízunk benne, hogy rendezvényünkön minden vendégünk megtalálta a tudományos érdeklődésének megfelelő programot, valamint bízunk benne, hogy találkozhatunk a jövő évi Kutatók Éjszakája programsorozaton is.

Az esemény leírása:

https://app.kutatokejszakaja.hu/esemenyek/nyelvtudomanyi-kutatokozpont/reszveteli-szociolingvisztika-a-gyakorlatban-edukacios-nyelveszet-kisebbsegi-kozossegekkel

A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.

Scroll to Top