2023. szeptember 25.

Az Európai Unió Erasmus+ programjának társfinanszírozásával 2021 márciusa és 2023 augusztusa között, nemzetközi stratégiai partnerség keretében megvalósult Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146, vezető: Bartha Csilla) című projekt megvalósítói multiplikációs rendezvényt szerveztek 2023. augusztus 30-án. A Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Házban (Budapest, VII. kerület, Király utca 67.) megrendezett eseményen 53 fő vett részt. A meghívott vendégek között a partnerség megvalósítói, képviselői mellett jelen voltak a megvalósítási folyamatban aktívan részt vevő, a partnerség által bevont régiók intézményeiből, közösségeiből érkezett vezetők, pedagógusok, szülők, diákok, tapasztalati szakértők, közösségszervezők és önkéntesek is.

A multiplikációs rendezvény a projekt keretében vállalt négy fő szellemi termék fejlesztéseinek interaktív bemutatása köré szerveződött:

• Romani–magyar digitális gyermekszótár (O1):

• 852 alapcímszó, benne a cigány hagyományok, cigány kultúra témakörrel;
  • A címszavak 3 magyarországi, 3 szlovákiai és 3 romániai (összesen 9) romani nyevváltozatban szerepelnek;
  • A címszavakhoz tartozó hangfájlok a romani változatok közötti különbségek megismertetésére és a kiejtés gyakoroltatására;
  • A címszavak ugyancsak hozzáférhetők a környezeti nyelveken: magyarul, szlovákul, románul, valamint angolul is;
  • A feladattárban külön feladatok vannak a szótárhoz kapcsolódóan;
  • Részét képezi a gyerekek által tesztelt és ténylegesen használt informatikai kifejezések tára romani nyelven.

• Romani digitális mesetár (O2):

• Többnyelvű mesetár a cigány és magyar néphez köthető mesékből; partnerországonként minimum 10 mese (összesen 32 mese);
  • Roma mesélőktől gyűjtött történetek, autentikus cigány és magyar népmesék és a „Mi mesevilágunk” meseíró pályázatunk díjnyertes műmeséi;
  • A mesetár létrehozásban kiemelten fontos volt az érintettek bevonása: a kutatókon kívül roma és magyar gyerekek, civilek, mesemondók, szülők, óvónők, tanítók, tanárok, néprajzkutatók, egyházi intézmények munkatársai vehettek és vettek részt e vállalkozásban;
  • Egyes mesék romani fordításban és környezeti nyelvű fordításban (szlovák, román) is elérhetők.

• Romani digitális platform, feladat- és módszertár (O3):

• Egy több mint 300 oldalas feladatgyűjtemény, amely nagyobb része a mesetár meséihez kapcsolódik, de külön alfejezetben kaptak helyet az általános feladattípusok, melyek nem egy konkrét meséhez vagy egy adott szaktárgyi jelenség gyakorlásához készültek, hanem általánosabban alkalmazhatók a mesék feldolgozásában;
  • Digitális és nem digitális feladatleírásokkal, a fejlesztési területek megjelölésével, módszertani útmutatóval stb.;
  • Digitális linkgyűjtemény (több mint 130 link);
  • Módszertár, a bevont tanárok által készített óratervek; az órai feldolgozásokról képek és videófelvételek;
  • Az osztálytermi munka szervezése szempontjából fontos kifejezések, tanári instrukciók romani nyelven;
  • Külön feladatgyűjteményi rész készült a szótárhoz.

• Nem digitális tanulástámogató eszközök (O4):

• Nyomtatott feladatgyűjtemény;
  • Nyomtatható feladatlapok; nyomtatható tematikus munkalapok;
  • Tanulást támogató szókártyák.

A rendezvényt prof. dr. Prószéky Gábor, a pályázatot befogadó HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg. A megnyitót dr. habil Bartha Csilla projektvezető (Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport – P1[1]) prezentációja követte. A Kulturális találkozások, oktatási esélyteremtés és részvételiség: a Romani Digitális Tudástér című projektvezetői előadás ismertette a projekt relevanciáját, előzménykutatásait, vállalásait, bemutatta a partnerséget és a megvalósítókat, kitért a megvalósítási folyamat főbb mérföldköveire, valamint részletes betekintést adott az elért eredményekbe. Az előadás zárásaként rövid díjátadó következett. Jutalmak és oklevelek kerültek kiosztásra a projektben aktívan dolgozó egyes pedagógusok, valamint a projekt keretein belül szervezett „A mi mesevilágunk” című meseíró pályázat zsűritagjainak részére. A meseíró pályázat egyik díjnyertes alkotása (Totoj és az álom/Totoj thaj o suno) megjelent a szlovákiai Kabóca gyermeklap májusi számában is, melynek elismeréseként dr. habil Bartha Csilla átadta a lap tiszteletpéldányát a rendezvényen megjelent meseíró gyermekeknek és felkészítő pedagógusuknak.

Rövid szünetet követően a Romani digitális gyermekszótárhoz (O1) kapcsolódott dr. Lőrincz Gábor (Selye János Egyetem Variológiai Kutatócsoport – P3[2]) A Romani digitális gyermekszótár gyűjtési munkálatai és tesztelése című prezentációja, amely a gyermekszótárhoz kapcsolódó gyűjtési, feldolgozási, megvalósítási munkálatok koordinációját, fázisait, valamint a felvidéki régiókban végzett szótártesztelés eredményeit mutatta be.

A Romani digitális mesetár (O2) fejlesztéseit Sebők Mária élőszavas mesemondása vezette fel, aki a digitális mesekötetben is szereplő A szegény cigány és a sündisznó/O chorro Rom thaj o Borzo című mesét adta elő többnyelvű mesemondás keretében, romani és magyar nyelven, amely meséhez készített magyarországi kárpáti romani változatú fordítást, valamint gyermekeivel közösen multimédiás dramatizált mesefeldolgozást is. A mesemondást követően dr. Baka L. Patrik (Selye János Egyetem Variológiai Kutatócsoport – P3) A meseválogatás szempontjai és a dél-szlovákiai mesekorpusz címmel tartott előadást, amelyben a kidolgozott és a partnerség által a mesetár kialakításában közös elvi és módszertani alapvetésként funkcionáló mesegyűjtési, feldolgozási elveket ismertette, valamint betekintést adott a dél-szlovákiai mesekorpuszhoz fűződő háttérelemzésekbe, forrásokba, részletesen bemutatva a szlovákiai partner részéről összeállított mesekorpuszt.

Az Interaktív játékos feladatok gyerekeknek – mutatványok a Romani digitális platform, feladat- és módszertár fejlesztéseiből címet viselő rendezvényblokk keretében Babutsán Rita (P1) vezetésével ismerkedhettek meg a résztvevők a Romani digitális platform, feladat- és módszertár (O3) szellemi termék fejlesztéseivel. A mesetárat és a feladatgyűjteményt egyaránt ötvöző, digitális, interaktív, egyéni és csoportos feladatokban, vetélkedőben okostelefonok és táblagépek segítségével két korcsoportban (alsó és felső tagozatos korosztály) vettek részt a gyermekek, de a felnőttek résztvevők is nagy örömmel kapcsolódtak be a közös feladatmegoldásba. Az egyes feladatok, játékok közben a résztvevő pedagógusok megismerkedhettek a feladatkészítés módszereivel a különböző digitális platformokon (többek között Mentimeter, Quizizz) melyek használatát elsajátítva saját maguk által is készíthetnek a szellemi termékekhez is kapcsolódó további digitális tanulást támogató anyagokat, feladatokat, játékokat.

Az interaktív bemutatót követően a bevonódás, részvételiség jegyében folytatódott tovább a program a Pedagógus kerekasztallal, melynek során a partnerség vezető tagjai, köztük dr. Köllő Zsófia programigazgató (RMPSZ – P2[3]) a bevont megvalósító kollégákkal, tanárokkal folytattak közös eszmecserét a projektben megélt tapasztalatokról, szakmai és személyes élményekről és kihívásokról, a közösen végzett munkáról, a szellemi termékek fejlesztéséről és teszteléséről, valamint a jövőbeni további együttműködés kereteiről, lehetőségeiről. 

A rendezvény zárásaként Zenés-ritmikus foglalkozás következett. A Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport tagjainak közreműködésével párhuzamosan – a Nem digitális tanulástámogató eszközök (O4) fejlesztései közül – Rézműves Melinda (P1) koordinálásában a tanulástámogató szókártyákkal ismerkedhettek meg daltanulás formájában a rendezvény résztvevői. Az illusztrált szókártyákon a különböző romani nyelvváltozatokban szereplő szavak a daltanulás mellett a gyermekek és a felnőttek számára is alkalmat adtak a romani nyelvváltozatok, valamint azok írott és hangzó formái közötti nyelvi, regionális különbségek érzékelésére, az autentikus nyelvváltozatok, az otthonról hozott nyelvi és kulturális tudás kiaknázandó értékként való megerősítésére és megélésére. A szókártyák mellett a további nem digitális formában is elérhető tanulástámogató anyagok, a mesetár és a feladatgyűjtemény nyomtatott verzióival együtt kiállítás formájában a rendezvény egész ideje alatt szabadon megtekinthetők voltak. A vendégek behatóbban a rendezvény közbeni szünetek alkalmával a megvalósítókkal közösen folytatott beszélgetések során ismerkedtek meg a kiállított kézzelfogható anyagokkal.

A rendezvény zárását követően a résztvevők személyes tapasztalatokat, érzéseket, véleményeket, üzeneteket is írtak nem digitális formában az eseménnyel, a szellemi termékekkel, a bemutatókkal kapcsolatban, melyek fontos részét képezik a projekt hatásmérésének is. Az előadások alkalmával az egyes szellemi termékek fejlesztései nem csak a prezentációkban, a nem digitális kiállítás formájában, hanem a kutatócsoport honlapján élőben demonstrálva is bemutatásra kerültek, valamint az esemény handoutjában a QR-kódon, illetve URL-en keresztüli digitális elérés is biztosított volt.

A rendezvényről készült kép- és hangfelvételek, valamint a résztvevői visszajelzések arra engednek következtetni, hogy a célcsoportokat (beleértve a szülőket, pedagógusokat, önkénteseket, közösségi vezetőket) bevonó módon megszólító, rendkívül aktív részvételiséggel megvalósuló, az eredményeket valóban hasznosító sikeres multiplikációs programmal zárult a projekt.

Eredmények

Az eredmények elérhetők és letölthetők a HUN-REN NYTK Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézetének kutatócsoporti honlapján (https://tenyek.nytud.hu/), az Erasmus+ projekt menüpontjára kattintva, illetve a QR-kódot digitális eszközzel beolvasva.

---

[1] HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont – Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet – Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport, koordinátor, Magyarország

[2] Selye János Egyetem – Tanárképző Kar – Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék – Variológiai Kutatócsoport, partner, Szlovákia

[3] Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, partner, Románia